Kenczler Márton tervezi most a legkarakteresebb filmplakátokat Magyarországon. Ő jegyzi a Made in Hungária, a Papírrepülők és az Utolsó idők poszterét, ez utóbbival közönségdíjat nyert a Szemlén. A fiatal grafikus elmesélte, hogy mit szoktak elszúrni leggyakrabban a filmplakátokon, mennyire bosszantó, ha nem fogadják el egy tervét, hogyan lehet hazudni egy plakáttal, és milyen az, amikor Fenyő Iván és Árpa Attila is beleszól az ember munkájába. Megmutatta a kedvenc plakátjait is, valamint Toldi Miklós találkozását a Sin City-vel.

Három éve, januárban beszéltünk utoljára, akkor jelölték Oscarra az animációs M. Tóth Géza rövidfilmjét, a Maestrót. M. Tóth azóta elkészítette az Ergót és a Mamát, amikkel tovább tarol a fesztiválokon. Stúdiója, a Kedd, most Bartos Erika gyerekkönyvéből, egy igazi kortárs bestsellerből, a Bogyó és Babócából csinált mozifilmet; a rendezője Antonin Krizsanics, társrendezője maga M. Tóth. Cikiségről, korhatáros gyerekfilmekről, vékonykán cincogó önhangról beszélgettünk, mesélt arról, hogyan röhögtette meg Helen Mirren férjét és az animátor a végén azt is elárulta, hogy Oscar-jelölt animációjában nem is volt animáció.

1981-ben születtek, ikrek, csodaszépek. Húsz évvel ezelőtt álltak először a kamera elé Sinkovits Imrével egy joghurtreklámban, szerepeltek a Valami Amerika 2-ben, és az Első generáció című legendás tévésorozatban. Fernanda reklámmodell és színésznő, Kriszta Magyarországon forgó amerikai produkciók gyártási részlegén dolgozik. Elmesélték, mennyire kedves az életben Anthony Hopkins és Christopher Lambert, milyen hangulatú volt a Hellboy 2 forgatása, miért nem élvezhette az itt tartózkodást Madonna, valamint, hogy miben hasonlítanak, és miben különböznek egymástól, továbbá kitértek arra is, hogy miért nem vetkőznének le soha egy férfimagazinnak.

A Kaliforniában élő Antal Nimród a Ragadozók magyarországi premierje alkalmából hazalátogatott, és elmesélte nekünk, hogy három megrendelésre készült amerikai film után duzzad az elszántságtól, hogy végre saját forgatókönyvből rendezzen angol nyelvű filmet. És ha az megvan, jöhetnek a magyar szarvasgomba-vadászok is.

Pados Gyula fényképezte Antal Nimród első nagyjátékfilmjét, a Kontrollt, utána dolgozott Koltai Lajossal (Sorstalanság, Este), fényképezte az Elemi ösztön 2-t és A hercegnő című Keira Knightley-filmet, most pedig újra Antal operatőre volt a jövő héten mozikba kerülő Ragadozókon. Telefonon értük utol az éppen Miamiba készülő operatőrt, aki mesélt nekünk a dzsungelbeli forgatás nehézségeiről, elárulta, hogy az európai mozizók néha gyengébb vizuális trükköket kapnak, mint az amerikaiak, elmagyarázta, hogy miért nem az Oscar-díj a cél, és nem rejtette véka alá a véleményét a magyar film hiányosságairól sem.

Bereczki Csaba, a nemrég átszervezett Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) nemzetközi kapcsolataiért felelős rendező-producer, nem új szereplője az állami filmes intézményi körnek. 1998 és 2002 között vezette a Moképet, és nem tagadja, hogy kinevezéseiben a szakmai érdemek mellett politikai szempont is érvényesült. A múlt csütörtökön munkába állt igazgató elmondta, hogy kötelezni kéne a kereskedelmi tévéket, hogy támogassák a magyar filmet, beszélt arról, hogy miként szeretné kiépíteni a magyar film európai képviseletét, és hogy az alapítványnál befellegzett az irreálisan magas fizetéseknek.

Koltai Lajos 1987 és 2002 között tizenkét nagyjátékfilmet fényképezett Amerikában, olyan sztárokkal forgatott, mint Liv Ullmann, Holly Hunter, Robert Duvall, Whoopi Goldberg és Anthony Quinn. Az Oscar-jelölt operatőrrel végigvettük az amerikai munkáit, elmesélte, hogyan nyerte el Susan Sarandon és Meg Ryan bizalmát, mennyire szerette egymást Jack Lemmon és Walter Matthau, milyen volt együtt dolgozni a pályakezdő Sandra Bullockkal és Scarlett Johanssonnal, valamint a heroinfüggő Robert Downey Jr.-ral. Arról az esetről is beszámolt, amikor Sean Connery majdnem kirúgatta egy filmből.

Káel Csaba nevét általában akkor hallani, amikor a Fidesz van kormányon. 1998 és 2002 között a Happy End Kft. és a Bánk bán operafilm miatt, mostanában pedig egy készülő Munkácsy-film és Toldi-adaptáció apropóján. Ő a legritkább esetben kommentálja a róló szóla híreket, most azonban kivételt tett. Az [origo]-nak mesélt a Fideszhez fűződő kapcsolatáról, a politika és a film összefonódásáról, korábbi munkáiról, és jelenlegi terveiről.

Hat évig játszotta Tildát a Barátok köztben, most az Üvegtigris 3-ban forgat, ősztől a Színművészeti Egyetemen feszegeti a határait. Élete leghosszabb interjújában Szabó Erika elmeséli, mitől fél a legjobban, miért szeret szenvedni, milyen találkozni a példaképeivel, hogyan dolgozta fel a szappanoperában való szereplést, miért döntött úgy, hogy 25 évesen visszaül az iskolapadba, valamint, hogy gyorsabban dobog-e a szíve, ha valami szemétséget olvas magáról az interneten. Szóba jött Stohl András és Rudolf Péter, kérdeztük a színpadi meztelenségről, és egy esetleges Playboy-sorozat ötletét is felvetettük neki.

A holland Johanna ter Steege játssza a főszerepet Török Ferenc jelenleg forgó Isztambul című filmjében, amely egy házasság szétesésének következményeiről szól. A színésznő, akit a magyar nézők leginkább Szabó István Édes Emma, drága Böbéjéből ismerhetnek, a hűtlen férjtől, Lukáts Andortól jut el a török szeretőhöz, Yavuz Bingölhöz. Ter Steegével az isztambuli forgatás kezdete előtt, Budapesten beszélgettünk húsz éve tartó, változatos európai karrierjéről és a magányos útról, amit figurája megtesz a filmben. Közben kiderült az is, hogy hogyan telt a két nap, amit a színésznő Stanley Kubrickkal töltött, és hogy milyen, amikor egyszerre kell vezetni, telefonálni és színészkedni.